Miért jó a méz az idősebbeknek?
Részletesen taglaljuk miért is előnyös a méz idősebbeknek. Alábbiakban felsoroljuk szervezetünk szerveit, és a méz által rájuk gyakorolt pozitív hatásokat.
„Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani mígnem jön valaki, aki erről nem tud és megvalósítja!”
Az ember egyre tovább él! 100 évvel ezelőtt születéskor várható élettartam 35 év körül volt ez mára közel a duplájára emelkedett. Ezzel egyidejűleg azonban növekszik a helytelenül táplálkozók aránya is ahogy egyre tovább élünk, de egyre betegebben. Azt hiszik az emberek, hogy idősebb korban csökken a vitamin és az ásványianyag szükséglet. Ez tévhit! Ebből a tévhitből következően az idősebb emberek például a 75 év fölöttiek kétharmada nem veszik magukhoz a szükséges tápanyagokat, ami a betegségekhez, illetve azok súlyosbodásához vezet. Az életkor növekedésével a gyengébb szag és ízérzékelés miatt általában kisebb az étvágy ezért az emberek kevesebbet esznek és isznak
A méz számos étvágyfokozó alkotóelemet is tartalmaz! Serkenti a nyálképződés az emésztést és megfelelően savas környezetet alakít ki a bélben.
Néhány szempont az időskori mézfogyasztás kedvező hatásaira:
– Gyengébb szervezetűeknek idősebbeknek és nagyon könnyen emészthető könnyen hasznosítható!
– Propolisszal virágporral kiegészítve 1-1 átfutó betegség gyógyulási idejét a töredékére csökkenti.
– A fáradtságot érző fáradékony a súlyos betegeknek és a dohányosoknak is frissességet energiát ad fél órán belül.
– A fizikai megterhelés előtt elfogyasztott méz növeli az állóképességet sportolok is kihasználják a tulajdonságát.
– Fekvő betegeknek műtét után lévőknek nem csak erőt ad, hanem természetes úton elősegíti az emésztést is.
– A megfázás légúti megbetegedéseket máshoz nem hasonlítható módon kúrálja
– Regenerálja a májat erősíti a méregtelenítést erősíti a szívet és a vérkeringést alkohol betegeknek leszokóban lévőknek is.
– Természetes módon csillapítja a fájdalmat a leghatékonyabban propolisszal keverve.
– A méz javítja a beteget étvágyát is védi a húgyhólyagot a vesét a hasnyálmirigyet.
– Javasol gyomorfájás és mindenfajta gyomorpanaszok is.
A méz az egyetlen olyan édesítőszer, amely többféle cukrot tartalmaz. Ezek pedig eltérő sebességgel kerülnek a véráramba. A gyors felszívódású szőlőcukornak köszönhetően a méz azonnali energiaforrás ezeket a szénhidrátokat azonban rövid idő alatt felhasználja a szervezet. A mézben található cukrok jelentős részét a gyümölcscukor képezi, amely viszont hosszabb távon biztosítja az energiát. Leghatásosabb szervezet erősítő mész az ámorakác az erdei a gesztenye a gyermekláncfű napraforgó repce rozmaring selyemfű zsálya és vegyes virágméz, illetve a méhpempő és a virágpor.
A méz és a máj
Az emberi anyagcsere egyik legnagyobb és legfontosabb szerve a máj. Ez a szervünk tárolja, bontja le és alakítja a szervezet számára felhasználható anyaggá a felvett tápanyagokat. Ha fokozott igénybevétel esetén mézet fogyasztunk a máj rendkívül gyorsan megújítja a glikogéntartalékait. Ez a méz nagy gyümölcscukor arányára és kolintartalmára vezethető vissza. Gyümölcscukorból fele annyi idő alatt képes glikogént előállítani a szervezet, mint azonos mennyiségű szőlőcukorból. A glikogénképződést a máj szénhidrát- és zsír anyagcseréjét szabályozó kolin és gyorsítja. Ez a vitaminokhoz hasonló anyag teszi lehetővé a zsír elszállítását a májból, meggátolva ezzel a máj elzsírosodását.
A méz és a cukorbetegség
A cukorbetegség (diabétesz) a világ – így hazánk is – legkomolyabb egészségi problémái közé tartozik. A megbetegedések száma az életkorral növekszik és egyre fiatalabb korban jelentkezik.
Életünk során szervezetünk változik, az idősebb kori szövetsorvadás elsősorban az izmokat, de egyéb szerveket és a csontvázat is érinti. A ritkább izomtömegeknek kisebb a szénhidráttároló képessége, ezért idősebb korban fokozottabban fennáll a 2. típusú cukorbetegség kialakulásának veszélye. A folyamat kialakulásában közrejátszik a több évtizedes cukor gazdag étrend és a túlsúlyosság.
A cukorbetegek szénhidrátbevitelét régebben erősen korlátozták.
Manapság is vannak elméletek arra, hogy milyen táplálkozási forma egészséges akár cukorbetegekről van szó, akár nem.
A diabéteszesek egyesületeinek zöme és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is azt vallják, hogy a szénhidrát fontos energiaforrás, amelynek az egészséges emberek és a cukorbetegek táplálkozásában egyaránt a napi energiabevitel 50-55%-át kell kitennie.
A közepes glikémiás indexű (fajtától függően 55-69) méz gyümölcscukortartalma nagy, ráadásul a benne nyomelemként jelenlévő króm, inzulintartalékos hatást fejt ki. A méz ezért besorolható a diabetikus étrendjébe, de elsősorban a gyümölcscukorban gazdag fajták, például az akácméz, a selyemfűméz fogyasztása javasolt.
A mézet kis mennyiségben, nagy ballasztanyag-tartalmú élelmiszerekkel együtt tanácsos fogyasztani, mert így kisebb a vércukorszint emelkedése. Ilyen például a teljes kiőrlésű lisztből készült péksütemény vagy akár a hámozatlan alma. A darabolatlan gyümölcs is jobb, mint az aprított, vagy a főtt krumpli is hasznosabb, mint a sült.
Ha mézes kenyeret szeretnénk enni kenjük meg túróval vagy valamilyen zsiradékkal (pl. vaj). Az így megkent, teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér lassabban emeli a vércukor szintjét, mint a zsiradék nélküli fehér kenyér.
A cukorbetegek által felhasznált mézet azonban be kell számítani a nap folyamán elfogyasztott teljes szénhidrát-mennyiségbe. Feltétlenül hasznos lehet egy táplálkozási szaktanácsadó felkeresése.
Méz idősebbeknek daganatos betegségek kezelésére
Általában édességeket cukor tartalmú italokat – a többi élelmiszer most nem a méz témakörbe tartozik – nem szabad fogyasztani daganatos betegeknek. A méz viszont fogyasztható, mert kevésbé emeli a vércukorszintet és flavonoidjai bizonyítottan immunerősítő hatásúak.
Leginkább javasoltak a nagy pollent tartalmú mézek, a hajdina, napraforgó és manuka méz. Javasolható még a méz virágporral való dúsítása, vagy önmagában fogyasztása.
A virágpornak nagy a fehérje- és aminosav-tartalma, ezen kívül vitaminokat, ásványi anyagokat és flavonoidokat is tartalmaz, amire ilyenkor nagy szüksége van a szervezetnek. Lényeges dolog, hogy már 50 gramm virágpor is fedezi egy felnőtt ember napi aminosav szükségletét.
Rendkívül hasznos a propolisz bármilyen formában történő fogyasztás. A propolisz megtalálható a méhek által készített lépben is, ezért a lépes méz fogyasztása és javasolható. A propolisz kávésav-fenetilésztert tartalmaz, amely daganat gátló és immunerősítő tulajdonsággal bír-
A méz virágporral és propolisszal való dúsítása ezért rendkívül előnyös, hiszen a méz étvágyserkentő hatású, könnyen lenyelhető és jól emészthető.
Csak a tiszta méhpempőben található meg a 10-HDA, amely gátolja a daganatos sejtek kialakulását és növekedését. A méhpempő 60 napos kúrában napi 1 gramm fogyasztásával jelentősen daganatellenes hatás fejt ki. Ez a kúrva évente 2-3-szor megismételhető.
Ezen időszak alatt ajánlott a vegetáriánus étrend követése is, ez még jobban növeli a méhpempő hatékonyságát.
A méz idősebbeknek allergia ellen
Az allergia azt jelenti, hogy az emberi szervezet érzékenyen reagál bizonyos anyagokra, ami rendszerint a gyengébb immunrendszer következménye. Túlterhelt immunrendszerünk védekezik az olyan anyagok ellen is, amelyek egy egészséges ember számára nem jelentenek veszélyt, így veszélyes anyagnak, kórokozónak tekintik a virágport, állati szőrt és még sok minden mást is.
A szervezet ezen túlhajtott viselkedése viszont nem egészségessé, hanem beteggé tesz, így allergiás reakcióként bőrkiütések, lázas csalánkiütés, allergiás nátha, asztma, hasmenés, fejfájás vagy keringési zavarok jelentkezhetnek.
Az élelmiszer érzékenység is egyre gyakoribb, így például méz allergiás eset is előfordul. A mézet rosszul viselő emberek 78%-a, a méhektől származó alkotóelemekre, 44 %-a pedig a pollenre allergiás. Azt is megállapították, hogy akik a méhszúrásra allergiások, gyakran a mézre is érzékenyen reagálnak.
A pollenallergiások egyszerre többféle virágporra érzékenyek. Döntő többségében a kis sűrűségű, a levegőben sokáig szállingózó pollenféléket lélegezzük be. És itt jön egy érdekes dolog!
A méhek nem ezeket a kevesebb beltartalmi értékkel bíró lebegő virágpor gyűjtik, hanem sűrűbb, nagyobb és számunkra értékesebb polleneket, így az allergizáló, belélegezhető pollen rendszerint nem azonos a mézben találhatóval. Vagyis előfordulhat az is, hogy egy valamilyen növény virágporára allergiás „beteg” nem allergiás az ugyanarról a növényről gyűjtött mézre. Sőt! Még akár az arról a növényről származó virágport tartalmazó méhek által gyűjtött natúr virágporra sem.
Mint a fentiekből is kiderül sokan és sokféleképpen vizsgálták már a virágpor allergia és a virágpor, illetve a méz viszonyulását, de ezekből nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni. Van, akinél csökkennek, illetve megszűnnek az allergiás tünetek, van, akinél nincs hatásuk.
Hallottam például egy érdekes esetet. A tavasz közeledtével egy virágpor allergiás elkezdte szedni a virágport, mégpedig a következők szerint:
• Először csak egy két virágpor szemcsét vett be
• Aztán növelte a mennyiséget naponta további 1-2 szemcsével
• Így eljutott a napi egy kiskanálig
• Ezt két éve csinálja és azóta elmúltak a tünetek
Neki bevált, lehet másnak is használ. Mindenesetre nagy kockázata nincs a dolognak. Ha kipróbálja bárki, aki allergiás valamilyen virágporra.
Amennyiben az allergiát nem a méz egyes alkotóelemei idézték elő a méz továbbra is fogyasztható. A méz – különösen a sötét méz – flavonoidban gazdag, ezek pedig meggátolják az allergiás reakciót kiváltó hisztamin és hasonló anyagok kibocsátását. Tehát a legkevésbé allergizáló nézek az édesharmat, a fenyő, az olajretek és a selyemfű méz.
Méz és izom
Erőkifejtés során szervezetünk rövid idő alatt 1- 4 liter folyadékot is veszít. Ha túl sok vizet veszítünk, csökken az izomsejtek oxigén- és tápanyag ellátása. Ez szédüléshez, vérkeringési zavarokhoz, izomgörcsökhöz vezethet, ezért bírja az ember jóval rövidebb ideig víz nélkül, mint étel nélkül.
Vízvesztéssel, izzadással a víz mellett létfontosságú ásványi anyagok is távoznak a szervezetünkből, mint a nátrium, a kálium, a kalcium, a magnézium és a klorid, ezeket pedig a folyadékkal együtt szintén pótolni szükséges.
Az izmok normális működőképessége úgy tartható fenn leginkább, ha az aktív terhelés előtt, után és közben szénhidrát gazdag italokat fogyasszunk. E célra javasolhatók a mézzel ízesített gyümölcslevek vagy gyógynövény- és gyümölcsteák. A méz szénhidráttal és a verejtékezés során elveszített ásványi anyagokkal is gazdagítja az italt.
A leginkább izomlazító méz az akác és a málnavirág méz. Nagy ásványi anyag tartalmú méz az erdei, édesharmat, fenyő és gesztenye méz.
Méz és emésztőrendszer
Előzőekben már szó volt a gyengülő étvágyról és a kevesebb étel és italfogyasztásról. Egy bizonyos kor felett csökken az emésztés intenzitása is, tehát az idősebbek már nem tudnak minden ételt és italt egyformán jól megemészteni.
A mézet általában még akkor is jól viseli a szervezet, ha gyomor- és bélbetegségek következtében jelentős mértékben romlott az emésztés. Tekinthetjük egyfajta tápanyag oldatnak is, aminek az alkotórészei elemeire bontva felhasználására készen állnak.
Tehát a mézben található aminosavakat, glükózt, fruktózt, vitaminokat, ásványi anyagokat és enzimeket nem kell a bélfalon való átjutáshoz tovább bontani.
Így mézfogyasztást követően a legyengült, beteg szervezet is hamar erőre kap. Gyorsan felhasználható energiát és létfontosságú tápanyagokat jelentenek a mézzel ízesített levesek, turmixok és egyéb ételek is
Ha a bélflóra károsodik, emésztési zavarok, haspuffadás, székrekedés vagy hasmenés léphet fel. Tény, hogy a bélbaktériumok savas környezetben érzik jól magukat. A mézben található savak kedvező környezetet teremtenek a bélben, a hasznos baktériumoknak. Még jobb, ha mézet joghurthoz fogyasztjuk és még gyümölccsel és gabonapehellyel dúsítjuk, a bélbaktériumok rögtön táplálékhoz is jutnak.
• Lúgos környezetben nincs emésztés!
• A vér pH értékét (savasságát) egy szűk intervallumon belül az emberi szervezet automatizmusai szabályozzák, nem létezik lúgos vér.
• Változás táplálkozás esetén nem fordulhat elő sehol sem úgynevezett „túlsavasodás”, kivéve komoly tüdő, máj vagy vese problémák esetén, valamint huzamos éhezés hatására. Abban az esetben viszont a szervi problémákat kell gyógyítani.
• A hirdetett lúgosító étrend egészséges embereknél csak marketingfogás, amivel az ehhez kapcsolódó étrendkiegészítők eladását kívánják fokozni, mert a lúgosító ételeknek mondott alapanyagokat minden, az étkezésre kicsit is odafigyelő ember fogyasztó fogyasztja, több-kevesebb savasító hatású étellel együtt. Ezt az egészséges emberi szervezet – az extrém egyoldalú táplálkozást kivéve – egyensúlyban tudja tartani.
A székrekedésben szenvedő közül sokan használnak hashajtót, ezek viszont a folyadékkal együtt a káliumot és kihajtják a belekből. Kálium hiányban, azonban a belek még renyhébbé válnak, ezért egyre több hashajtó szedése szükséges. Hirdetik is rendesen a tévében! Szokjál rá4 Aztán majd jó lesz neked, de legfőképp a gyártóknak!
A méz a kálium mellett számos egyéb emésztésserkentő anyagot is tartalmaz. -Kísérletekkel bizonyították, hogy a virágpor ösztönzően hat vékonybél nyálkahártyájának vérellátására, fokozza az emésztést és aktiválja a bél védekező rendszerét.
Tippek székrekedés ellen:
• 1-2 evőkanál mézet oldj fel egy pohár langyos vízben és reggel éhgyomorra idd meg.
• Egy üveget rakj tele aszalt gyümölcsökkel (szilva, sárgabarack, áfonya, megy stb.) öntsd tele mézzel és néhány nap pihentetés után reggelente egyél belőle 1-2 kanállal.
• Turmixolj össze aszalt gyümölcsöt masszává és tetszőlegesen ízesítsd mézzel. Szintén reggelente éhgyomorra fogyaszd.
Ha azonban eddigi hashajtóval éltél, ne hagyd abba hirtelen, fokozatosan csökkent a gyógyszer adagokat és ennek megfelelő növeld valamelyik tipp szerintem mézes „hashajtó„ fogyasztását.
A gyomorfekély kialakulásának oka lehet a túlzott gyomorsav termelés, a gyógyszer fogyasztás, a stressz (gyomoridegesség) vagy egy bizonyos baktérium.
(Ezt a baktériumot – Heliobacter pylori – az emberek felett szájában hordozza, innen a gyomorba jutva általában a gyomorsav megsemmisíti, mint a legtöbb baktériumot. Viszont befészkelheti magát a gyomorfalba, akkor onnan már nehezebb „eltávolítani” és gyomor vagy nyombélfekélyt okoz.)
Kezdjük a baktérium fertőzéssel. A megfelelő szájhigiénia fenntartásán túl, a gyomor védelmét a méz is segíti. Tudományos kísérletekkel bizonyították, hogy a méz gátolja ennek a baktériumnak a szaporodását, A gyomorfekély kialakulásának megakadályozásához napi 2-3 evőkanálnyi, étkezés előtt fogyasztott méz javasolható.
Kialakult gyomorfekélynél az étrendet mindenféleképpen meg kell változtatni, a nehezen emészthető ételek kerülendők. A méz könnyen emészthető, így például egy mézes-túró-banán zabpehely keverék igazán jó szolgálatot tehet. Ezen kívül javasolt a propoliszos méz rendszeres fogyasztása, leginkább a propoliszos repceméz a hatásos. A propoliszos repceméz ajánlott savtúltengés esetén is, sőt, mindenfajta gyomor panaszra ajánlom! Esténként lefekvés előtt egy teáskanállal bevéve az éjszakai reflux tünetek is csökkenthetők, illetve megszüntethetők. A gyomor problémák megelőzésére és elsőrangú módszer a propoliszos repceméz. A pszichikai terheléstől kialakult gyomorbaj ugyanúgy kezelhető, megelőzésére pedig a méz és az stressz fejezetben írunk majd.
Ajánlott mézek:
• Gyomor karbantartására a bálványfa, az eukaliptusz, az édesharmat, a kakukkfű, a levendula, a medvehagyma, a rozmaring, a somkóró és a tisztesfű méz valamint a virágpor.
• Gyomorsav túltengés és gyomorégés ellen a repce, az akác, a japánakác és az édeskömény méz.
• Gyomorfekély ellen a manuka és a tisztesfű méz.
• Emésztési zavarok ellen az aranyvessző, az akác, a bálványfa, a gyermekláncfű, a hárs, a kakukkfű, a koriander, a manuka, a mustár és a zsálya méz valamint a virágpor.
Méz és stressz!
A stressz is népbetegségnek mondható. Kísérő tünetei lehet az alvászavar a sav gyomor és bélpanaszok fejfájás magas vérnyomás, fertőzésre való fokozott hajlam és gyengéd összpontosítási képesség. A mai ember a stresszen a negatív stresszt érti pedig alapvetően pozitívumként kellene megélnünk.
A 21. században élünk, de ugyanúgy reagál szervezetünk a stresszre, mint az ősemberé hajdanán. Ha veszekszünk valakivel ugyanúgy reagálunk belsőleg, mint egykori ősünk, aki ős farkast látott. Ugyanúgy reagálunk a terhelésre a félelemre, mint a kőkorszak emberek. Főnökünkkel vagy szomszédunkkal vitázva ugyanazok a reakciók játszódnak le szervezetünkbe, mint egykori ősünknél, ha ős farkas látott. Azonban van egy nagy különbség még ősünk nyakába kapta a lábát és eliszkolt kései utódai többnyire mozdulatlanságra vagyunk ítélve így ez felhasználhatatlan energia a szervezet anyagcseretermékeinek lerakodásához vezet.
Helyette maradnak a lerakódások okozta első bekezdésben említett betegség tünetek.
Egy hosszútávú kutatás kimutatta, hogy a halálozási arány azoknak a férfiaknak akik 25 éves koruk után különösen sokat bosszankodtak hatszor nagyobb mint a kevesebb stressz megélt kortársaiknál. Hajdani bölcs védekező mechanizmus már az önpusztítás eszközévé vált.
Konkrétan negatív hatású feldolgozatlan stressz okozta testi lelki terheléstől keletkeznek szervezetünkben az úgynevezett szabadgyökök. Ezek a szabadgyökök nagy kalamajkát csinálnak testünk minden részén károsítanak minden sejted gátolják a sejtek normális működését utat nyitnak a kórokozóknak fertőzéseknek. Ez aztán vezethet még többféle krónikus betegséghez is mint az ízületi gyulladás a reuma az érelmeszesedés különféle allergiák. Legsúlyosabb változata amikor sejtmagot támadják meg és a sejt rákos sejtté korcsosul. Ezeket a hatásokat növeli a dohányzás az alkohol és a gyógyszerek.
A szabadgyökök ellenségeit igy az emberek megmentői az antioxidánsok, amik hatástalanítják a szabadgyököket ezért gyökfogónak is hívják. A táplálékkal felvett antioxidánsok közé tartozik többek között az a C és E vitamin a béta karotin, nyomelemek közül pedig a réz cink szelén továbbá növényi festékanyagok és az enzimek.
Növényi eredetű élelmiszer lévén a méz is tartalmaz sejtvédő anyagokat. Ilyenek a króm réz cink flavonoidok és a kataláz nevű enzim. A sötét színűek több antioxidánst tartalmaznak, mint a világosok.
Sokszor a stresszt velejárója lehet az alvászavar is. Meglepő adatok szerint minden második harmadik ember rosszul alszik valaki nem bír elaludni van, aki nem aludta végig az éjszakát és vannak, akik eleget alszanak mégsem ébrednek pihentem. Többnyire lelki tényezők okozzák, mint például szorongás az aggódás a nyugtalanság az izgalom vagy a harag.
Minden méznek van nyugtató lazító alvást elősegítő hatása, de vannak kimondottan alvászavar esetén használható mézek is. Legjobb a levendula és a hársméz, valamint a méhpempő. De, aki folyamatosan eszik bármilyen mézet az biztosan nem szenved álmatlanságban. Míg a mézes meleg tej megfázásos betegségek nem javasolt ugyanez az ital jó szolgálatot tehet, ha nem tudok elaludni vagy ha minduntalan felébredünk az éjszaka folyamán. A mézzel ízesített zabból levendulavirággal komlóból citromfűből vagy macskagyökérből készült altatóteák is enyhíthetik az alvással kapcsolatos gondjainkat.
– Idegnyugtató méz az aranyvessző az édes Harmat az édeskömény a fenyő a ház a levendula és a medvehagyma méz
– Idegerősítő mézes mustár napraforgó rozmaring méz valamint a virágpor
– Álmatlanság esetén levendula és a hársméz valamint a méhpempő fogyasztása javasolt
– Antioxidánsban gazdag egyben daganatellenes mész a hajdina a manuka a megy a napraforgó valamit a méhpempő és a propolisz
Méz és az érelmeszesedés!
Az érfalak az idő múlásával megvastagodnak veszítenek rugalmasságukból, de épségüket veszélyeztető bizonyos hatások elkerülhetők. Az érelmeszesedés kialakulásának veszélyét a következő tényezők növelik:
Magas vérnyomás: a tartósan magas vérnyomás jelentősen terheli az érrendszert és annak idő előtti elhasználódásához vezet-
Magas koleszterinszint: az ér pályákon folyamatosan túl sok zsír, koleszterin kering lerakódások keletkeznek az érfalon.
Dohányzás: a dohányfüst a anyagi károsítják az érfalakat és a szabadgyökök is gyakran képződnek.
Cukorbetegség: a felhasználhatatlan cukor vegyületek lerakódhatnak az érfalakon nem jól beállított diabétesz kezelés esetén a másodlagos tünetként gyakran jelentkezik a magas koleszterinszint is.
Köszvény: a fölös húgysav a vérben kikristályosodik és az ér falakra telepszik.
Elhízás: a túlsúlyos embereknél nem ritka az anyagcserezavar és a magas vérnyomás.
Stressz: a tartós fizikai és lelki terhelés a sejt és a szövet károsító anyagok szabadgyökök fokozott képződéséhez vezethet.
Általános tudományos vélekedés szerint közvetlen összefüggés van az érelmeszesedés és a táplálkozás között. Az érrendszer jó állapotának feltétele, hogy a koleszterinszint ne legyen túlságosan magas. A koleszterinszint átmeneti megnövekedése azonban nem feltétlenül jelez betegséget. Egy szív és érrendszeri megbetegedéseket kutató széleskörű vizsgálat bebizonyította, hogy a vér kis antioxidáns tartalma nagyobb kockázatot jelent, mint a magas koleszterinszint. Ereink védelmében tehát fontos szerepet játszik az olyan táplálék, amely antioxidatív hatású növényi anyagokat tartalmaz.
Ezek közé tartozik a méz is.
Kiderült tehát hogy a méz szerepet kaphat a szív és érrendszeri megbetegedések megelőzésében. Az mézben található antioxidánsok meggátolják a zsírsavak és a koleszterin oxidációját ezért a koleszterin nem rakódhat le az érfalra. Mivel a sötét mézek a világosoknál több flavonoidot tartalmaznak az édesharmat méz hatása erőteljesebb, mint a virágmézeké.
Sok olyan gyümölcs zöldség fűszer és olajosmag van, amelyeknek magas az antioxidáns tartalma. Ha ezeket az alapanyagokat mézzel társítjuk hatásukban kiegészítik és erősítik egymást.
Gyümölcsök közül ilyen például az alma dinnye citrom szilva az áfonya a füge a homoktövis, hogy csak néhányat említsek. Sokan mondják, hogy inkább magában eszik a gyümölcsöket nem cukrozzák. Cukrozni valóban vétek, de a méz az más. Nyilván nem kell minden gyümölcsöt mézezni de ízlés szerint összeállított gyümölcssaláta mézzel leöntve esetleg még megszórom mondjuk dióval igazi csemege és antioxidáns bomba.
Olajosmagvak: az említett dió mellett még a napraforgóban lenmagban szezámmagban is sok az antioxidáns.
Zöldségek közül például káposztában brokkoliban répában hagymában fokhagymában paradicsomban van sok antioxidáns. Ezeket a zöldségeket salátaként elkészítve tetszőlegesen mindenkinek saját ízlése szerint fűszerezve cukor helyett mézzel édesítve esetleg citrom levéllel vagy mézet vettem megbolondítva igazi finomságokat készíthet.
Fűszerek közül a gyömbér a kurkuma a curry és a kakaó, amit leginkább érdemes mézzel keverve fogyasztani, mint a legjobb fűszeres antioxidáns forrás. Otthon is könnyű elkészíteni, de néhol akár készen is lehet kapni.
Az almában dióban és az abban ugyancsak nagy mennyiségű egészségvédő antioxidáns található.
A méz és a dió nem csupán remek ízharmóniát alkot, hanem hatásukban is kiegészítik egymást. Kísérletek bizonyítják, hogy napi 80 gramm dió jelentős mértékben képes a koleszterinszintet csökkenteni. A dió is tartalmaz zsírt ez nagyrészt egyszerű egyszeresen telítetlen zsírsavakból áll, amelyek gátolják a vérlemezkék összetapadását. A mézben dióban egyaránt előforduló arginin nevű aminosav védi az erek rugalmasságát és meggátolja véralvadékok kialakulását.
Akácmézes dió 800Ft – 1 200Ft itt
Néhány egyszerű de nagyszerű vérkeringésnek jótevő eledel.
Egy szelet finomra aprított dióval meghintett mézes kenyér amely idegrendszerünkre balzsamként hat. A méz a dióval jól kombinálható különféle salátákkal fagylaltokkal és egyéb desszertekkel.
Méz alma kombinációból, amelyek ízben is jól illenek egymáshoz készített mézes alma pépet kicsiknek. Mézzel ízesített almás túrót joghurt vagy gyümölcs rizst. Még tovább fokozható a mézes almás keverékhez diót vagy zabpelyhet adunk.
Érelmeszesedés ellen leginkább hatásos a méz az édesharmat, galagonya hárs japánakác medvehagyma és a napraforgóméz valamint a méhpempő.
Méz és a fájdalom
A felnőtt emberek nagy részének mindig fáj valamilye, a feje, a háta, dereka, valamilyen ízülete, a lába, a gyomra, torka, a foga stb. és ilyenkor előkerülnek a fiókokból a reklámokból jól ismert gyógyszerek. Ez az általános módi. Aztán jól meggyógyulsz tőle, egészen amíg hat a „zsibbasztás”. Ugyanis ezek a gyógyszerek nem a fájdalom okát szüntetik meg, hanem a fájdalomérzetet, blokkolják azokat az idegpályákat, amelyek jelzik a fájdalmat az agynak. Nem beszélve a fájdalomcsillapítók egyéb lehetséges mellékhatásairól, amire megint beveszünk valami jó kis gyógyszert. És ez így megy tovább.
Nézzük például a fejfájást. A magyar lakosság 25-30 %-a szenved rendszeresen migréntől vagy erős fejfájástól, akik jó része szintén a gyógyszertárakban kapható készítményekkel próbálják orvosolni bajukat. Sokan ébrednek fejfájásra, aminek a legfőbb oka az éjszaka leesett vércukorszint lehet.
Ha napközben nincs időd vagy étvágyad enni, de sok folyadékot sem iszol eleget, mondhatni garantált a fejfájás. Aztán az egyoldalú és tápanyag szegény étrend lehet a másik ok. Magnéziumhiánynál nem csak az izmok, hanem az erek is összehúzódhatnak, ami oxigénhiányos fájdalmakat okoz. A rendszeres mézfogyasztás csökkenti a fejfájás kialakulásának esélyét, sőt meg is szünteti azt. Fejfájás ellen legjobb a meggy és a narancs méz a hatás fokozható, ha mézet gyümölccsel, gabonafélékkel és dióval fogyasztod.
Fejfájás esetén ajánlott kombinációk:
• citromlé, hidegen sajtolt olaj, méz, dió, alma
• gyömbéres méz
• teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér, méz, dió
• teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér, banán, méz
• avokádó, méz
• gyümölcs, dió, méz
• gyümölcs, magvak, méz
• gyümölcs, zabpehely, méz
• gyümölcs, köles, méz
A reumás mozgásszervi panaszok a másik leggyakoribb fájdalommal járó megbetegedések. A reuma kialakulása többféle okból lehetséges, a kiváltó okok között azonban egyre gyakrabban kerül szóba a stressz, ezenkívül egyre nyilvánvalóbbak a táplálék és a reumatikus panaszok közötti összefüggések is. Ilyenek lehetnek a sok cukor hús (felvágottak), finomított lisztből készült termékek, az alkohol és a kávé.
Jót tehet a reumásoknak az időnkénti böjt és az azt követő módosított étrend. Ebbe az étrendbe teljes mértékben beleillik a méz rendszeres fogyasztása. A csalán a reuma egyik legismertebb növényi ellenszere. Kúraszerű használatához a csalánteát mézzel ízesítve 4-5 hétig írhatjuk majd 6 hetes szünet után a kúra megismételhető. A nyírfalevél tea is hatásos lehet kúraszerű használata hasonló a csalánteáéhoz.
Reuma ellen a leghatásosabb méz az aranyvessző, az ezüstfűz, a gyermekláncfű, a koriander, a medvehagyma és az olajretek méz, valamint a méhpempő és a propolisz.
A méz és a légúti megbetegedések
Felnőtt lakosság évente 2- 3 ízben lesz nátha, köhögés, rekedtség és torokfájós áldozata. A gyermekeknél ez a szám 10. Ezek az influenzás jellegű hűléses felső légúti megbetegedések megelőzhetőek, illetve a betegség lefolyása nagymértékben csökkenthető gyógyszerek nélkül is.
Az ilyen jellegű fertőzések kórokozói vírusok vagy baktériumok lehetnek. A mézben több olyan összetevő is van, amelyek baktérium- és vírusölő tulajdonságokkal rendelkeznek, ezen kívül gyulladás gátló és görcsoldó hatása is van a méznek. Ezeket a hatásokat fokozzák a mézzel ízesített gyógyteák. Sokan csak akkor isznak gyógyteát, ha már baj van. Ez rossz felfogás, egészségesen (tünetmentesen) is használhatjuk őket állapotunk megőrzése vagy teljesítményünk javítása érdekében.
A gyulladáscsökkentő és a hörgőkre görcs és nyálkaoldóként ható teák a kakukkfű, a hárs, a rozmaring, a citromfű, a borsmenta és a kamilla. Ezeket a teákat forrázás után 10-15 percig hagyjuk állni majd a langyos teát ízesíthetjük akár a teának megfelelő mézzel (kakukkfű, hárs, rozmaring méz), vagy aranyvessző, megy, napraforgó, selyemfű, somkóró vagy zsálya mézzel is. Messze a legjobb gyulladáscsökkentő méz a manuka méz. Bármilyen belső gyulladást akár napok alatt elmulaszt. Az akut hosszú ideje nem gyógyulókat is.
(A felhasználói visszajelzések néha hihetetlennek tűnik a manuka mézzel kapcsolatban. Gyermekeiket orvostól- orvosra hordó szülők jeleztek vissza, hogy akut semmilyen gyógyszerre nem reagáló betegségben szenvedő gyermekeiket gyógyította meg a manuka méz. Hasonló történeteket hallottak felnőttektől is. Sokszor még a meg betegség miértje sem tudtak az orvosok választ adni egyszerűen csodaszámba menő és megható történetekről hallani. Meglepő módon az orvosok többsége nem is hallott még erről a mézről. A hír terjed az orvosok között is csak nem nagyon „szeretik” javasolni azt, ami nem.)
Aztán gyulladásra másik nagyon jó szer a propolisz. Belsőleg- külsőleg egyaránt. Ha jelentkezik valamilyen megfázás-, influenza jellegű tünet egyből propolisz csepp! Legjobb este felnőtteknek akár 100 cseppet (gyerekeknek legfeljebb 50 cseppet) is be lehet venni, reggelre többnyire jelentős javulást vagy akár teljes gyógyulás is lehetséges.
Propolisz tinktúrából van alkoholmentes is. Aki nem szereti az alkoholos ízt vagy főként, aki nem szeretné gyermekének az alkoholosat adni. Torokfájáskor, ha a kezdeti állapotot „elkapja” valaki és már akkor gargalizál propolisz tinktúrás vízzel garantáltan nem súlyosbodik a gyulladás. Nálam is többször volt ilyen, de még mielőtt eljött volna, már el is múlt! Jó még a natúr propoliszból egy mogyorónyit elrágni, de ezt kevesen szeretik kesernyés íze miatt. Többször kipróbált, ilyen módon is nagyon hatásos. A legmeglepőbb eset fogfájásnál volt, amikor bekap egy darabot, jól megrágja főként azon a helyen, ahol a fájdalmat érezni és percek alatt elmúlt a fájdalom.
A natúr propolisznak csak kicsi része oldódik fel a szájban, sokáig lehet rágni, mint egy rágógumit. A végén van, aki kiköpi, valaki közben kis adagokban a végén egyszerre lenyeli. Ugyanúgy, mint a lépes méz evésénél a maradék viaszt. Egy biztos egyik sem árt, ha lenyeled, sőt!
Izzasztóteaként legjobb Bodza vagy hársfatea Hárs mézzel ízesítve. Hatásos, ha félig eresztett kádban fokozatosan emelkedő hőmérsékletű fürdőt veszünk és közben iszogatjuk valamelyik teát a kettő közül, aztán bebújunk a jó meleg ágyba. Ez az izzasztó kúra délután 4 és 6 óra között a leghatásosabb.
A köhögésre leginkább bevált méz a hajdina, a hárs, kakukkfű, a medvehagyma, az olajretek és a zsályaméz, valamelyik méznek megfelelő saját gyógyteájába keverve. Köhögésre népi gyógymód a mézes retek. Elkészítésének többféle módja van. Egy kivájt retket (legjobb a fekete retek) töltsd meg mézzel és hagyd állni néhány órát. Ezalatt a retek leve összevegyül a méz hatóanyagaival. A másik módszer, hogy megtisztított, feldarabolt retket leöntesz mézzel és állás után leöntöd róla mézes lét. Délben és este fogyasztandó.
Népi háziszer a káposztalé is, amelyből egy pohárnyit, egy teáskanálnyi mézzel és egy átnyomott fokhagymagerezddel összekeverve fogyasztva, nagyban könnyíti a légzést. A népi gyógyászatban használatos a mézes almaecet is, köhögés, torokfájás vagy nátha esetén javasolt, de felhasználható az immunrendszer erősítésére is. Felső légúti megbetegedések ellen leghatásosabb az akác, a bálványfa, az eukaliptusz, a hárs, a manuka, a medvehagyma, a napraforgó, az olajretek, a tisztesfű és a zsálya méz, valamint a propolisz.
Méz és a sebgyógyítás
A mézet az emberiség azóta használja sebgyógyításra amióta ismeri, vagyis ősidők óta. Hogy Magyarországon miért nincs így azt nem tudom, de például Romániában, Bulgáriában Lengyelországban – hogy csak a legközelebbiket említsem – mindmáig alkalmazzák a mézet az égési sérülések, gennyes sebek, tályogok és nyílt sebek kezelésében.
Miért jó a méz a nyílt sebre?
Mert gátolja a baktériumok szaporodását „kiszívja” a sebből a vizet, a piszkot és a baktériumokat, valamint a méz savtartalma megöli a mikroorganizmusok nagy részét. Klinikailag és szövettanilag is bizonyított a gyulladásgátló hatása és a mézzel kezelt seb gyógyulási ideje is jelentősen lerövidül. Sokan még mindig nem merik otthon használni a mézet nyílt sebekre, pedig a már felsorolt előnyein túl a legfőbb praktikus előnye, hogy a mézzel bekent és bekötözött sebbe a kötszer egyáltalán nem tapad bele, könnyen levehető, még napok múltával is, ez főként gyerekeknél nagy előny.
A kutatások jelenlegi állása szerint az új-zélandi manuka méz antibakteriális hatása a legerősebb. A jelentősége abban van, hogy az antibiotikum tűrő baktériumok sem tudnak ellenállni a manuka méznek, nem válnak tőle rezisztensé, mint a gyógyszerek esetében. Erről bővebben még a manuka méz részletes leírásánál is olvashatsz. Sokan tartanak a méz alkalmazásától, nem tudom miért. A mézet a nyílt sebre, teljes felületét bevonva rá kell tenni és lazán bekötni. Több napig akár egy hétig is rajta maradhat, csak akkor kell cserélni a kötést és újra kenni, amikor sok váladékot von ki a sebből, átázik a kötés.
A manuka mézen kívül a sebgyógyításra legalkalmasabb méz még az erdei, a levendula, a selyemfű és a vegyes virágméz, de bármilyen éppen otthon lévő méz megteszi. Hidd el jobb, mint a gyógyszertárakban kapható sebkezelő krémek és porok! Vagy ha nem hiszed, próbáld ki! Vesztenivalód nincs!