Mézgyűjtés – hogyan lesz a nektárból méz, és mikor perget a méhész?

 

 

A mézgyűjtés valójában két egymást követő folyamatot jelenthet.

Először a méhek gyűjtik össze a virágok nektárját, majd a kaptárban mézzé alakítják és elraktározzák. Később, amikor a méz megfelelően érett, a méhész elveszi a mézzel telt kereteket és kipörgeti belőlük a mézet.

A méz tehát nem egyszerűen „besűrített virágnektár”. A méhek a nektárt feldolgozzák, enzimeket adnak hozzá és jelentősen csökkentik a víztartalmát.

Hogyan történik a mézgyűjtés?

A folyamat a virágnál kezdődik, és csak jóval később ér véget az üvegben.

Ezután következhet csak a méhész munkája.

Mit gyűjt a méh a virágról?

A virágok egy része cukortartalmú folyadékot, nektárt termel.

A nektár elsősorban vizet és különböző cukrokat tartalmaz. A pontos összetétele növényfajonként, időjárástól és más környezeti tényezőktől függően változik.

A gyűjtőméh a nektárt a mézhólyagjába veszi fel.

Ez nem ugyanaz a szerv, amelyben a saját táplálékát emészti.

A kaptárba visszaérve a nektárt átadja más dolgozó méheknek, és megkezdődik az érlelés folyamata.

 

 

 

Mi a méz kattints ide és megtudod!

 

 

 

 

Hogyan lesz a nektárból méz?

A nektárból nem egyetlen pillanat alatt lesz méz.

A méhek a nektár feldolgozása közben enzimeket adnak hozzá, miközben fokozatosan csökkentik annak víztartalmát.

A USDA összefoglalója szerint a méz fő alkotói a fruktóz, glükóz és víz, míg számos más anyag jóval kisebb mennyiségben fordul elő benne.

Ezért a régi megfogalmazással ellentétben nem azt mondanám, hogy a méz „tele van vitaminokkal és ásványi anyagokkal”.

Sokkal pontosabb:

A méz elsősorban természetes cukrokból és vízből áll, emellett kisebb mennyiségben szerves savakat, enzimeket és más, részben növényi eredetű összetevőket is tartalmaz.

Ha részletesebben érdekel:

➡️ Mi a méz? Hogyan készül, és miből áll?

Hogyan csökkentik a méhek a nektár víztartalmát?

A frissen begyűjtött nektár sokkal több vizet tartalmazhat, mint a kész méz.

A kaptárban a méhek:

• vékony rétegben helyezhetik el a nektárt a sejtekben,
• mozgatják és továbbadják egymás között,
• szárnymozgással légáramlást keltenek,
• folyamatosan párologtatják belőle a vizet.

Ahogy csökken a víztartalom, a nektár egyre sűrűbbé válik.

Ez a méz érlelésének egyik legfontosabb része.

Mikor tekinthető érettnek a méz?

A méhész egyik fontos feladata annak eldöntése, hogy mikor lehet biztonságosan pergetni.

A lefedett sejtek jó támpontot adnak, mert a méhek jellemzően akkor fedik le viasszal a mézet, amikor az már kellően érett.

A gyakorlatban azonban nem kizárólag a lefedettséget érdemes figyelni.

A pontosabb ellenőrzéshez refraktométerrel megmérhető a méz víztartalma.

Az Európai Unió jelenlegi mézirányelve szerint a legtöbb forgalomba kerülő méz víztartalma legfeljebb 20% lehet, néhány speciális méztípustól eltekintve.

Ez azért fontos, mert a túl magas víztartalmú méz könnyebben erjedhet.

 

Elég az, ha a lép kétharmada le van fedve?

A kétharmados lefedettség jó gyakorlati támpont lehet, de nem egy minden helyzetben érvényes szabály.

Előfordulhat, hogy kevésbé fedett kereten is megfelelő a víztartalom, és fordítva.

Ezért amikor bizonytalan a helyzet, a refraktométer pontosabb információt ad.

A méz érettségét nem pusztán a viaszfedés mennyisége, hanem elsősorban a megfelelő víztartalom határozza meg.

Mi az a pergetés?

Amikor a méz megfelelően érett, a méhész elveheti a mézzel telt kereteket.

A pergetés fő lépései:

mézes keretek elvétele → fedelezés → pergetés → szűrés/ülepítés → tárolás → üvegezés

1. A mézes keretek elvétele

A méheket először el kell távolítani a pergetésre szánt keretekről.

A méhész közben arra is figyel, hogy a család számára megfelelő mennyiségű élelem maradjon.

2. Fedelezés

Az érett mézzel telt sejtek jelentős részét vékony viaszréteg boríthatja.

Ezt fedelező villával, késsel vagy erre szolgáló géppel távolítjuk el.

3. Pergetés

A keretek a mézpergetőbe kerülnek.

A centrifugális erő hatására a méz kirepül a sejtekből, majd a pergető falán lefolyik az edény aljára.

A lép nagy előnye, hogy megfelelő állapotban visszaadható a méheknek, így nem kell minden alkalommal teljesen új lépet építeniük.

Kell-e a kipörgetett mézet megszárítani?

Normál esetben nem.

Ez fontos javítás a régi cikkhez képest.

A megfelelően érett méz víztartalmát már nagyrészt a méhek csökkentették le a kaptárban. A méhésznek ezért az a célja, hogy megfelelő érettségű mézet pergetjen ki.

A kipörgetett mézet általában:

szűrjük vagy ülepítjük → megfelelő élelmiszeripari edényben tároljuk → később üvegbe töltjük.

Miért szűrjük a mézet?

A pergetés során apró viaszdarabok és más természetes részecskék kerülhetnek a mézbe.

A szűrés elsődleges célja ezek eltávolítása.

Az uniós szabályozás ugyanakkor kimondja, hogy a méz természetes összetevői – például a pollen – nem távolíthatók el szándékosan, kivéve amennyiben ez a nem kívánt idegen anyagok eltávolítása során elkerülhetetlen.

Mitől lesz akácméz, repceméz vagy hársméz?

A méhek természetesen nem olvassák el, milyen növényre szeretnénk őket küldeni. 🙂

A fajtamézek előállításánál a méhész a virágzások időpontját és a méhek elhelyezését használja ki.

Ha például egy nagy kiterjedésű repcetábla virágzásakor a méhcsaládok közelében ez adja a meghatározó nektárforrást, akkor az abból származó méz jellemzően repceméz lesz.

Az akácvirágzás előtt vagy után viszont a mézet időben el kell venni, hogy az egyes hordások lehetőleg ne keveredjenek össze.

Ezért a fajtaméz készítése nem csak a méhek munkájáról szól: a megfelelő időzítés a méhész részéről is kulcsfontosságú.

➡️ Mézfajták – íz, kristályosodás és felhasználás

➡️ Fajtamézeink közvetlenül a méhészetből

Mi az a vegyes virágméz?

Nem mindig egyetlen növény adja a meghatározó nektárforrást.

Ha a méhek ugyanabban az időszakban sokféle virágzó növényről gyűjtenek, vegyes virágméz készülhet.

Ennek íze, színe és aromája évről évre is változhat, hiszen mindig az adott terület aktuális növényzete és időjárása határozza meg.

Ez az egyik legjobb példája annak, hogy két természetes méznek nem kell teljesen egyformának lennie.

Miért különbözik két méz színe és íze?

A növényi eredet jelentős hatással van a méz:

Az akácméz például általában sokáig folyékony marad, míg a repceméz gyorsan kristályosodik.

Ez nem minőségi hiba, hanem a méz természetes tulajdonsága.

➡️ Miért kristályosodik a méz?

Mi történik a mézzel a pergetés után?

A megfelelően kipörgetett méz útja már jóval rövidebb:

pergetés → szűrés/ülepítés → tárolás → üvegezés → vásárló

A mézet száraz, tiszta, jól zárható, élelmiszerrel érintkezésre alkalmas edényben tároljuk.

A kész mézhez nem kell tartósítószert hozzáadni.

Az uniós meghatározás szerint a mézként forgalomba kerülő termékhez más élelmiszer-összetevő vagy adalékanyag nem adható.

Mit jelent a termelői méz?

A termelői méz egyik nagy előnye nem valamiféle különleges gyógyhatás, hanem a visszakövethető eredet.

Közvetlen vásárlásnál megismerheted:

ki termelte a mézet, milyen méhészetből származik, milyen virágzáshoz kapcsolódik, és hogyan dolgozták fel.

➡️ Termelői méz vagy bolti méz – mi a különbség?

A FrissMéznél pedig sokszor videón is megmutatjuk azt a folyamatot, amelyből végül az üveg méz megszületik.

Mézgyűjtés – a lényeg röviden

A mézgyűjtés a virág nektárjának begyűjtésével kezdődik. A méhek a nektárt a kaptárban enzimekkel dolgozzák fel és víztartalmát csökkentik, majd a lépek sejtjeiben érlelik. A méhész csak megfelelően érett mézet perget ki, amelyet ezután szűr vagy ülepít, tárol és üvegbe tölt.

Ez szerintem nagyon jó AI-idézhető bekezdés.

Nézd meg videón is a mézpergetést!

➡️ FrissMéz YouTube-csatorna – méhészet a gyakorlatban

GYIK – Mézgyűjtés

Hogyan készítenek mézet a méhek?
A méhek virágnektárt gyűjtenek, amelyet a kaptárban enzimekkel dolgoznak fel, miközben csökkentik annak víztartalmát. A sűrűsödő mézet a lép sejtjeiben tárolják és megfelelő érettség esetén viasszal lefedhetik.

Mikor lehet kipörgetni a mézet?
A mézet akkor érdemes pergetni, amikor megfelelően érett és víztartalma kellően alacsony. A lefedett lépek jó támpontot adnak, de pontos ellenőrzéshez refraktométer használható.

Mennyi lehet a méz víztartalma?
Az Európai Unió szabályai szerint a legtöbb forgalomba kerülő méznél a víztartalom legfeljebb 20%, bizonyos különleges méztípusokra eltérő határérték vonatkozik.

Mi az a mézpergetés?
A pergetés során a mézzel telt, kifedelezett lépeket centrifugális erő segítségével ürítjük ki. A méz a pergető falára kerül, majd az edény aljára folyik.

Kell-e a kipörgetett mézet megszárítani?
Megfelelően érett méznél normál esetben nem. A víztartalom nagy részét már a méhek csökkentették a kaptárban. A kipörgetett mézet jellemzően szűrik vagy ülepítik, majd tárolják és üvegbe töltik.

Miért más az akácméz és a repceméz?
A méz tulajdonságait jelentősen befolyásolja, milyen növények nektárjából készült. Emiatt eltérhet a szín, az aroma, az íz és a kristályosodás sebessége is.

Mitől lesz egy méz fajtaméz?
Fajtamézről akkor beszélünk, ha a méz jellemzően egy meghatározott növényi forráshoz köthető, és ennek megfelelő érzékszervi és egyéb tulajdonságokkal rendelkezik.